Ezért tartotta Sztanyiszlavszkij fontosnak a jógalégzést

Sztanyiszlavszkij felismerte a jógalégzés rendkívüli hatását, és tanította a színészképzéseken. Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij orosz színész, rendező. Egyben iskolateremtő színésznevelő. A nevét viselő módszert a színészképzésben mind a mai napig használják.

Hogyan kerül kapcsolatba Sztanyiszlavszkij neve a jógalégzéssel? Tény, hogy az orosz színész-rendező 1919-20-as jegyzetfüzetei számos Hatha-jógával kapcsolatos bejegyzést tartalmaznak. Mutatjuk a részleteket.

Sztanyiszlavszkij találkozása a jógával

Sztanyiszlavszkij 1906-ban Hamburgban, a Ványa bácsi turnéja során találkozott a jóga tanításaival. Egyesek szerint a figyelemkoncentrációs gyakorlatok miatt már ekkor érdekelte a jógalégzés.

Aztán 1911-ben gondosan elolvasta Az ember fizikai jóllétének jógikus filozófiája című könyvet. Ettől kezdve rendszeresen jógázott, sőt az ősi indiai gyakorlatrendszer egy részét megismertette tanítványaival. Az általa olvasott könyv kötelező olvasmány lett a színészképzés során. Feljegyzés van arról, hogy a légzésre és a „pránára” vonatkozó szakasz elvégzendő gyakorlat lett.

Sztanyiszlavszkij tisztában volt azzal, hogy az alkotófegyelem az alapja minden értékes munkának, tehát elengedhetetlen a színművészet terén is. Mennyire megerősödhetett szakmai intuíciója, amikor ilyen sorokkal találkozott a könyvben: „Az embernek, mielőtt az őt körülvevő univerzum titkait próbálná fürkészni, először saját belső világán kell úrrá lennie.”

A sztálini Szovjetunióban is marad a Sztanyiszlavszkij-módszer alapja a jóga

A sztálini Szovjetunió cenzúrája miatt Sztanyiszlavszkij akkor kiadott műveiben csak elvétve található jógára vonatkozó közvetlen utalás. Jegyzeteiben, tanítványai visszaemlékezésében annál inkább.

Szergej Cserkasszkij a Szentpétervári Állami Színházművészeti Akadémia professzora, történész, színházigazgató és tapasztalt színésztanár, a Sztanyiszlavszkij-díj nemzetközi díjazottja. A professzor szerint a Sztanyiszlavszkij-módszer legfontosabb alappillére a jóga. Azt állítja, hogy a mai Sztanyiszlavszkij-alapú színészképző alapprogramok mintegy negyven százaléka a jógában gyökerezik.

Az alábbi idézetek Cserkasszkij: Sztanyiszlavszkij és a jóga c. tanulmányából valók, Koltai M. Gábor fordításában.

„1930. december 23-án Sztanyiszlavszkij a következőket írta L. J. Gurevicsnek befejezés küszöbén álló könyvéről:

(…) Veszélyesek lehetnek még a tudatalatti, az emanáció, az imanáció, a lélek szavak. Mi lesz, ha emiatt tiltják be a könyvet?”

Sztanyiszlavszkij

„A húszas évek végétől kezdődően a jóga filozófiájának vagy gyakorlatának szinte mindennemű említése kikopott Sztanyiszlavszkij kézirataiból és publikált műveiből. Sztálin ideológusainak hite szerint a szocialista realizmus színházának meghatározó alakja nem meríthet ihletet az indiai remeték misztikus bölcseletéből. Így kezdték el szisztematikusan véka alá rejteni a Módszer egyik legfontosabb forrását.”

A Moszkvai Művész Színház gyűjteményében őrzik azt a jóga könyvet, melyet Sztanyiszlavszkij széljegyzetekkel látott el. A mester egy fontos bekezdést is kiemelt:

„…óva inti mindazokat az olvasókat, akik a jógát kizárólag gimnasztikai mutatványok tárházának vagy egyszerűen csak a testkultúra egyik keleti válfajának vélnék. Sztanyiszlavszkij láthatóan igen pontosan megértette, hogy a jóga számára legértékesebb tulajdonsága abban a mély összefüggésben rejlik, amely a fizikumra irányuló testgyakorlatok és a spirituális nevelés közt húzódik.”

Az Opera Stúdió színész-énekeseivel folytatott megbeszélései is kitértek a jóga, a jógalégzés technikájának fontosságára. Az akkor kezdő énekes, K. Antarova visszaemlékezései között egy „hindunak” nevezett történet található: a fegyelmezetlen elme összehasonlítása egy részeg majom ugrálásával. Pont azt tárgyalja, amit Sztanyiszlavszkij annyiszor hangsúlyozott: az elme szabályozásának fontosságát. Tudta, hogy a jógalégzés ritmusa növeli a koncentrációt, és harmóniát eredményez.

A Sztanyiszlavszkij módszer lényege

Sztanyiszlavszkij a módszerében jógalégzés elvét alkalmazta, amikor a légzési ritmust tanította a színházi kreativitás alapjaként. Számára a jóga bölcsessége a fizikai gyakorlatok és a jóga filozófiájának kapcsolatát jelentette, egy lehetséges utat az önmegvalósítás felé.

A rendező hitt abban, hogy az „önépítés” felszabadítja az embert, és valódi kreativitást eredményez. Az ő megközelítésében a „saját magunkon végzett munka” után magasabb művészi célok valósulnak meg.

Sztanyiszlavszkij a színészekkel. Neve a jógalégzéssel gyakran kerül kapcsolatba.
Sztanyiszlavszkij, a mester színészek és tanoncok társaságában.

A Sztanyiszlavszkij-módszer összetett gyakorlatai között szerepelt a helyes légzés elsajátítása. Sztanyiszlavszkij tisztában volt azzal, hogy a jóga nem csupán a testi egészség előmozdítója.

Széles körben alkalmazott pránájáma gyakorlatokat a színészek kreatív jólétének fejlesztésére. A légzés alapelveit közölte a szereplőkkel, és elmagyarázta a helyes légzés és a figyelem közötti kapcsolatot. Egyik tanítványa később így emlékezett vissza tanára szavaira:

„Nyugodt légzés − egészséges gondolatok, egészséges test, egészséges érzések, könnyű összpontosítás; rossz légzési ritmus − zavart psziché, fájdalomérzet és a figyelem teljes hiánya.”

„Miután fölfedezték a „tudat, test és lélek” hármas egységének szerepét a színészi alkotás folyamatában, a spirituális megközelítés került a képzés középpontjába” – olvassuk Cserkasszkij már idézett tanulmányában.

Összegzés

Sztanyiszlavszkij élete során színészek generációit ismertette meg a jógával. A szovjet cenzúra mellett ez nem kis dolog volt. Az utókor is sokat köszönhet a színház nagy alakjának, aki a jógát a színészképzés alapjaként kezelte.

„A művészetet megismerve magát a természetet ismered meg, a világ rendjét, az élet lényegét, a lelket – a tehetséget. Nincs boldogság, ami ennél többet érne.”

– írta Sztanyiszlavszkij 70. születésnapján. A szentpétervári színész, pedagógus V.N. Galengyejev írta:

„Élete utolsó éveiben Sztanyiszlavszkij egyre többet foglalkozott a színész szavaiban, mozgásában, csöndjében rejlő spiritualitással.”

Cserkasszkij professzor már idézett tanulmányának határozott állásfoglalása Sztanyiszlavszkij módszerével kapcsolatban:

„Sztanyiszlavszkij-módszert követő színész akkor is a jóga évszázados tapasztalataira hagyatkozik, ha soha életében nem jógázott még.”
„Szükségessé vált megvizsgálnunk, valójában mi mindent köszönhet a módszer az ősi indiai filozófiának és gyakorlatoknak.”


Categories: Spirituális hírek

Post Your Thoughts

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .