Narasimha jóga hevederrel ászanázik

A gyermekek védelme minden idők első számú erkölcsi kötelessége. Így volt ez sok ezer évvel ezelőtt is. A védikus irodalom elmeséli Naraszimha (nara=ember, szimha=oroszlán) történetét, aki Visnu egyik avatárjaként azért jelent meg, hogy megmentsen egy szent életű kisfiút. Indiában számtalan templomban láthatjuk meditáló jóga ászanában megörökített szobrát. Az igazán kritikus helyzetben anyagi védelmezőink nem sokat tehetnek értünk. Jóga Narasimha arra utal, hogy Isten mindenütt jelen van, egyúttal azt is bebizonyítja, hogy a Legfelsőbb mindig hajlandó és képes megvédi híveit, nem számít, milyen nehéz körülményeket kell vállalnia. Bármilyen lehetetlennek tűnő helyzetben és formában képes megjelenni.

Jóga Narasimha, márvány szentély, Vijayanagara, Hampi

Jóga Narasimha, márvány szentély, Vijayanagara, Hampi

 


Tipp: Jóga  tanfolyam kezdőknek

  • Talund meg és alkalmazd: autentikus jóga tanfolyam Budapesten – a tradicionális jóga hatékony elsajátítása
  • Jóga otthon tudásanyag e-mailben – díjmnetesen és azonnal.

Jóga Narasimha – Élet és halál a nyugalom ászanájában

Indiában és a világ számos más helyén is ezen a napon ünneplik egy különleges isteni avatár megjelenését. A hindu teológiában olvashatunk Visnu 4. inkarnációjáról, a félig ember, félig oroszlán avatárrról, aki azért jelent meg a Földön, hogy megvédje hívét, Prahládot, a nagyhatalmú démonkirály kisfiát, akit saját apja akart megöletni.

A rendkívüli misztikus erővel rendelkező király Istennek képzelte magát. Megittasodva a hatalomtól, mindenkit el akart pusztítani, aki nem az ő dicsőségét zengte, főleg ha Visnut dicsőítette. Prahládnak sok szenvedést kellett kiállnia, de töretlen hite és Istenbe vetett bizalma mindig átsegítette ezeken. Minden megpróbáltatásában Hozzá fohászkodott, Visnu isteni beavatkozása pedig megvédte őt.ű

Meditáló Narasimha

India-szerte sok templomban látható Naraszimha meditáló alakja, ez a pozíció Istent, mint egy aszkétát ábrázolja. Naraszimha elsősorban a Nagy Protektor-ként ismert, aki tökéletesen megóvja híveit a szükség idején. Rendkívüli haragot érzett, amiért ezt az ártatlan, törékeny fiúcskát a saját apja el akarta pusztítani. Csak akkor nyugodott le, amikor Prahlád előtte állt, és korát meghazudtoló bölcs szavakkal megköszönte neki a segítséget. Nem büszkélkedhetek azzal, hogy imákat tudok mondani Istennek – mondta Prahlád –, csupán kegyének oltalmát keresem.

A jóga-meditáció kettős eredménye, elűzi a kavargó, téves képzelgéseket, és meginvitálja a segítő, békés gondolatokat. Mindkettő kapcsolódik bizonyos jóga-pozíciókhoz. A Góraksa Szamhita, egy tizenkettedik századi szöveg, melyet a tudósok az első fennmaradt jógakönyvként ismernek, 84 testhelyzet leírásával büszkélkedhet. A sziddhászana és padmászna, a közismert Lótusz-póz a meditáció és a légzőgyakorlatok hagyományos ülőhelyzetei. A szanszkrit sukha szó jelentése „öröm”, a sukhászana kellemes póz, amely könnyebb a térdnek. A sthira-sukham ászana erőfeszítés nélküli lazítás, hogy a figyelem középpontjába a végtelen legyen. A térdeket egy speciális szalag (yogapata) övezi. Állandó és kényelmes: ez a két alapvető jellemzője ennek az ülő testtartásnak. Ilyen pózban ül Jóga Naraszimha.

  • sthira = állandó, stabil, mozdulatlan
  • sukham = kényelmes, könnyű
  • ászanam = meditációs testtartás

“A Patanjali-féle jóga szútra 3. része beszél a testtartásokról, foglalkozik azzal is, hogyan lehet elkerülni a fájdalmakat a hosszan tartó ülés során. Alapvető tanácsa, hogy a testtartás stabil és kényelmes legyen. A sthira-sukham ászana esetében a heveder is segít.”

Visnu négykarú formája ebben az esetben egy kicsit másképp látható: két kar nyugszik a térden, a hátsó pár felfelé mutat és Visnu szokásos jelvényei közül csak kettő látszik, a csakra, a harci diszkosz vagy időkerék és a kagylókürt, melynek spirálja a végtelen tér jelképe is. A csakra nem csupán az élet fonalát elvágó éles fegyvert, hanem az élet körforgását, a lélekvándorlást is szimbolizálja, a kagyló, mint vízi élőlény, az életet és a szellemi bőségszarut is, amelyből a transzcendentális tudás árad. Üzenet és győzelem. Számos templomban így látható Jóga Naraszimha bronz vagy márvány szobra.

A Rámájanában Kiskinda, később Hampi, majd Vijaynagar

1500 körül Vijaynagara már mintegy 500.000 lakosú település volt, ez akkor a világ népességének 0,1%-át jelentette. Úgy ismerték, mint Peking után a világ második legnagyobb városát, majdnem háromszor akkora volt, mint Párizs. A romok jelenleg a Világörökség részei. A név fordítása: A győzelem városa, vijaya (győzelem), nagara (város). A korabeli beszámolók rendkívül gazdagnak és nagyon szépnek írták le: „szem nem látott, fül nem hallott hasonló helyet a Földön” – mondta Abdur-Razzak Közép-Ázsiában. Csodálatos gyümölcsös és virágos kerteket, valamint gazdagon díszített palotákat nézhetett meg az arra utazó. A patakokból csatornarendszerrel öntözték a kerteket. A templomok, középületek mellett széles utcák húzódtak üzletekkel, árnyékos fák fogták közre a forgalmas piacokat. Az olasz Nicolo Conti 1420-ban azt írta, a csodálatos város kerülete hatvan mérföld. Egy későbbi látogató, Domingo Paes, portugál lókereskedő 1522-ben, miután meglátogatta az olasz reneszánsz városokat, azt mondta, ez „a legjobban ellátott város a világon, mindenben bővelkedik”. Elképesztően szép faragott elefántcsont, rózsa és lótuszok díszítik, „olyan gazdag és szép, aligha találni ehhez hasonlót”.

Az itt látható 6.7 méter magas szoborban megörökített Naraszimha kissé megrongálódott a muszlim hódítás során, de még ma is méltóságos nyugalom árad belőle. Keresztbe tett lábbal ül, jóga heveder van a térde körül, a testtartása szilárd és megerőltetés nélküli, sugárzik róla uralkodói fensége, valamint a meditáció hatalma.


Tipp: Sajátíts el még több ászanát úgy, hogy ki sem mozdulsz a lakásodból>> Jóga önfejlesztő tudásanyag


 

Az általad olvasott cikk olvasói a következő jóga témájú írásokat is hasznosnak találták

Kategória: Filozófia Címke: , ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*